mobilemenu
kert002.jpg
kert001-1.jpg
kert002.jpg

Növényvédelem felsőfokon

 

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                        2014

Rovarok, gyomnövények

►  Majd mindegyik téli előadásomon rákérdeztek a mogyoró ormányos elleni védekezés lehetőségeire. Lárva alakban telel át a bokor alatt, tavasszal bábozódik ugyanott. Most még talán nem késő! A bokrok alatti ásással, forgatással gyéríthetjük a számukat. A fiatal, puha falú termést támadó bogarakat pedig a lerázással vagy a Karate Zeon 5 CS-vel történő permetezéssel pusztíthatjuk el. Akár permetezünk, akár rázunk, 3-4 naponta ismételni kell, mindaddig, amíg a rovarral találkoznak a növényen. Déli órákban, a bokrok napsütötte oldalán egy fehér lepedő felett végezzük az ágak ütögetését. Az összegyűjtött kártevőket rögvest semmisítsék meg. Az erdő melletti kertekben mindig erősebb fertőzésre számíthatnak, mivel a tölgy és a bükkmakkban is megél. A „mogyorósok” nyáron sem pihenhetnek! A lehullott szemeket folyamatosan szedjék fel és semmisítsék meg. Figyeljék a leveleket és a termést, mert még az atkák, a lisztharmat és a monília is gondot okozhatnak. Aki most telepít, az a korán keményedő héjú fajtákkal becsaphatja a bogarakat, elkerülheti a károsítást. (Lásd még a tavalyi 16. felhívást.)

 

► Lassan eljön a gyepek, pázsitok első fűnyírásának az ideje is. Sokan szeretnék kiirtani a széles levelű (kétszikű) gyomokat. Csak a fűfélék zöld szálait szeretnék látni a kert gyepfelületében. Akit zavarnak a virágzó százszorszépek, pitypangok, ibolyák és nem akarja mechanikai úton pl. „szúrózással” eltávolítani ezeket, az gyomirtó szerekhez is fordulhat. A III. kategóriás készítmények közül a Dicophar, a Gyom-stop, Bofix garden, Colombus EC, Compo Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Ecopart SC, Ippon, Landscaper Pro Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Sierraform Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Substral Gyomirtó Szer Gyeptrágyával készítményeket vetheti be.

A hétfői fotón látható gyep, egy a kertjének felújítását éppen most befejező társasházhoz tartozik. Fákat ültettek, padokat állítottak, de a pázsithoz nem nyúltak. Szeretik a változatos, virágokkal teli zöldfelületet.

 

► Megérkeztek a kártevők is! A rózsa friss levélkéin, kedden csíptem el egy araszoló lepke hernyóját.

Néhol nagy gondot okoz a bimbólikasztó bogár. Elsősorban almán, de körtén, birsen, naspolyán is előfordul a 2-3 mm-es, szürkés-barnás ormányos bogár. Amint eléri a levegő hőmérséklete a 13-15 C0 –t, kirepül telelő helyéről és elkezdi táplálkozását a rügyeken. Párosodás után a virágbimbókba helyezi a petéit. A lárvák itt fejlődnek, bábozódnak, miközben a bimbók elszáradnak, megbarnulnak, nem nyílnak ki.

Az almarügyek duzzadásakor, a két-három éves ágak „kopogtatásával” (ütögetésével) lerázhatjuk a fáról a rovarokat, megállapíthatjuk a fertőzés nagyságát. Amennyiben védekezni kell, úgy szóba jöhet a Karate Zeon, a Cyperkill 25 EC, a Mospilan 20 SP(SG), a Gazelle 20 SP(SG) stb. (A fénykép az internetről származik.)

 

  rovar

Tafrina

 

Több tafrinafaj is megtámadhatja a fáinkat. A legsúlyosabb károkat az őszibarackon, a Taphrina deformans okozza. Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A rügyekben vagy azok felületén telel át és már 4 és 14 0C közötti átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a zöld levélkezdeményeket. A továbbterjedéséhez a 4-8 C0 átlaghőmérsékletet igényli, nemhiába hívják dérgombának is. A fertőzés után csak1-2 héttel jelentkeznek a jellegzetes tünetek, a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát a védekezéssel nem várhatunk a tünetek megjelenéséig. Ekkor már késő! Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene.

Az idén szerencsénk van. Tavalyról nem maradt ránk sok fertőzőanyag és az idei száraz, meleg, szeles tavaszt sem szereti. Az idén még egyáltalán nem permetezett nektarinokon sem találtam meg pénteken. A fotó is ekkor készült. Azonban a hidegebb, párásabb kertekben egyetlen évben sem lehet kihagyni a védekezést, mindig permetezni kell. Sok szakember szerint az őszibarack már a néhány milliméteres levélfelülettel is fel tudja venni a belülről védő felszívódó (szisztemikus) szereket. Hűvös tavaszon ismételni is kell 5-7 naponta, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15-20 C0-t. Ekkor leáll a dérgomba. Nyáron újra megjelenhet, 2010-ben a gyümölcsöket is eltorzította.

A finomabb őrlésű rézkészítményekkel rügypattanásig illetve némelyikkel piros bimbóig is kezelhetnek. Felsorolok néhányat. Az érzékenyebb illetve fejlettebb fáknál inkább az alacsonyabb dózisokkal dolgozzanak: Champ DP, Champion 2 FL és a WG , Cuproxat FW, Funguran-OH, Kocide2000, Nordox 75 WG, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP, Copernico Hi Bio, Kocide 2000, stb. (Ősziben nyáron is mehet a Cuproxat FW.)

Kénytelenek vagyunk kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert nagyon lecsökkent a III. kategóriás tafrina elleni gombaölők száma. Ha jól látom egyetlen III. kategóriás rézmentes gombaölő maradt, a felszívódó (szisztemikus) Score, mely Alfa-Solo, Agria Difenokonazol, Difcor 250 EC, Yerupaja és Attrade Difenokonazol 250 EC neveken is kapható.

Rézpótló kontakt szerekből teljes a hiány. Csak a Miltox Speciál Extrában találhatjuk meg a mankoceb hatóanyagot, a felszívódó partner mellett. A rézre érzékeny fajtáknál vagy a virágzás közelében lévő fáknál ezt ajánlom! A kijuttatás mindegyik szernél, apró cseppképzéssel történjen, be kell fednünk az apró leveleket! A tapadást elősegítő segédanyagok elengedhetetlenek, a viaszos kis levélkéken kell megtapadni a permetlének.

A fodros levelek leszedésével is sokat segíthetünk a fának. A szilvának (bábaszilva) és a mandulának is van tafrinás betegsége, figyeljünk rájuk is.

 

► Kollégám március 2-án talált levéltetűt rózsán, én Jonathánon ma fotóztam a közönséges levélpirosító alma-levéltetűt. A besodródott piros színű levelet és a kibontott károsító ősanyát láthatják a fényképeken. Ahol kártételre számítanak az előző évek fertőzései alapján, ott fokozottan figyeljék a fákat. Jól teleltek a tetvek is!

 

      levéltetü.png

Atkák

Feléledtek téli álmukból az atkák, a rügypikkelyek alatt áttelelő gubacsképzők és a levélatkák is.

A gubacsképzők kevésbé károsak, bár tüneteik az ijesztőbbek. Dió illetve szőlő levelén jól ismerjük a nemezes illetve szemölcsös kárképüket. A körte levelén képződő, barna színű himlők is egy gubacsatka-fajról árulkodnak. A gubacsok belsejébe, a későbbiekben már nem tudjuk a kontakt atkaölőket bejuttatni. Most még elcsíphetjük őket!

Súlyosabb kárt okoznak a szabad szemmel nem látható levélatkák. Különösen szőlőben okozhatnak nagy gondot! A rügyekben, de a kéregrepedésekben is telelhetnek, már szöszösödés után elkezdhetik a szívogatásukat. Torzult, kisméretű levelekkel fakad a beteg növény. A kárkép összetéveszthető más károsítással, mikroszkópos vizsgálat szükséges a pontosításhoz. A „gyűrött levél” fotóját az internetről vettem. Jó hír, hogy az idei évben, 2014.04.01 - től 2014.07.31-ig, engedélyezték a Flumite 200 használatát, mely transzlamináris hatású, azaz áthatol a levéllemezen és a gubacsba is bejut. Almában, szőlőben, csonthéjasokban, dióban, bogyósokban és közterületi díszfákon is felhasználható. Hasonló hatású a Nissorun 10 WP is.

 

Egyéb atkafajok is megjelentek. Az almalevél fonákján valószínűleg a piros gyümölcsfa-takácsatka egyedeit találtam meg néhány napja. Az atkáktól agyonszívott hárslevelet tavaly fotóztam, de akár almán, szilván vagy babon, uborkán is készülhetett volna a felvételem. A zöld színtestek nélküli lombot már hiába permeteztem.

Mivel az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva kell dolgozni velük.

A már említettFlumite 200 és a Nissorun 10 WP mellett a Sanmite 20 WP, a Zoom 11 SC, az Envidor 240 SC valamint a dísznövényekre, zöldségfélékre engedélyezett Floramite 240 SC és aFazilo is szóba jöhet.

A felsorolt készítményeknél kiemelt jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlének. Csak így tudjuk eltalálni az apró, még a felszínen tartózkodó levél és gubacsatkákat is.

Amennyiben ismét száraz, meleg nyarunk lesz, különösen sok gondot fognak okozni. Hozzáértéssel, az ellenségeik (pl. a ragadozó atkák) kímélésével sakkban tarthatjuk őket. Kihagyhatunk egy-két permetezést.

 

  atkák.jpg

 

► Felhőket, lehűlést és záport jósolnak a hét második felére. A tafrina és a monília még mindig fertőzhet!

 

► Többen telefonáltak. Néhol nagy tömegben lepték el a virágzó gyümölcsfáikat a kb. 1 cm-es, szőrös hátú bundásbogarak. Ezekben a kertekben permetezzenek, mielőtt kirágnák a bibéket és a porzókat. Pajorja korhadó növényi maradványokkal táplálkozik, nem kártevő. A virágzó pitypangot is szereti, ne kaszálják le, itt is gyéríthetik. Az április eleje óta működő budapesti fénycsapda már az áprilisi cserebogarat is fogta. A kirajzó cserebogár fajok nem annyira a rágásukkal, inkább a lárváikkal, a pajorokkal okoznak egyre nagyobb problémát. Ültetvények pusztulnak ki országszerte! A talajba, a gyökerek szintjére már nem tudunk vegyszert bejuttatni. Csak most, a párzás előtti védekezéssel tudjuk megelőzni a későbbi gyökérrágásukat! A Mospilan 20 SP (SG) és névváltozatai „méhekre (nem jelölésköteles)” besorolással rendelkeznek. Még sok a virág, most ezt javaslom.

Lisztharmatok, atkák

► A lisztharmatok és az atkák évtizedét éljük! A forró, száraz, változékony nyarak mindkét károsítónak kedveznek. Az atkákról már írtam a szőlővel kapcsolatban is (levélatkák és gubacsképzők) most a szőlő lisztharmatára hívom fel a figyelmüket.

Az első fotón a még éretlen sárga, illetve a már áttelelésre alkalmas kemény falú fekete gombaképleteket láthatják a nyárvégi levélen. Ezek mosódtak le az őszi esőkkel a kéregrepedésekbe, tartóoszlopokra. Az internetről levett mikroszkópos felvételen a tavaszi fertőzés indulását kapta el a fotós. A sötét, áttelelő „gombatojásból” éppen most bújnak ki a fertőző spórák. Az idei grafikonon pedig az etyeki előrejelző műszerek mérési eredményeit ábrázolták. Jól látható, már kétszer megtörtént a spórák szóródása.

Aki rügypattanáskor a tőkéket, kordonkarokat is kezelte valamelyik kénes lemosóval, az most kisebb atka és lisztharmatfertőzéssel számolhat. Nagyon fontos, hogy már most fogjuk meg a lisztharmatot, a virágok ne találkozhassanak beteg levelekkel. Általában kisleveles stádiumban vannak a szőlők, most még kénes szerekkel is eredményesek lehetünk. (Nem sorolom fel a készítményeket, sok változatban kaphatók.) Virágzásig ismételhetünk velük, sőt töményebb lehet a permetlé, mint nyáron. Fürtmegnyúlásnál majd indítjuk a felszívódó (szisztemikus) blokkot.

Más a helyzet annál a kertésznél, aki nem tudta elvégezni a nyárvégi, őszi és tavaszi permetezéseket vagy érzékeny fajtái vannak illetve a szomszédságában elhanyagoltak a tőkék. Ő a kén mellett már a felszívódó gombaölőket is bevetheti, kombinációban: Bumper 25 EC, Topas 100 EC, a Systhane Duplo és a Quadris.

(A Cantus is engedélyezett, most is kijuttatható, de főleg fürtvédelemre kiváló.) Idei újdonság a Cabrio Top és az a Karathane Star, mely hűvösben is kiváló. Aki csak ritkán jut ki a kertjébe és nem tudja ismételni az eső által lemosott kontakt kénes permetezését, az biztonságból szintén kezelhet a fentiekkel is.

Ezek a kertbarátok tehát máris indíthatják a szisztemikus blokkot, azaz a virágzás végéig, egymást követően 2-4 alkalommal permetezhetnek felszívódókkal. (Sok szert csak 3-4-szer lehet felhasználni évente, tájékozódjanak!) Ne feledjük: a lisztharmat ellen csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni! Sokat segít a megfelelő művelésmód: ne szórjunk túl sok nitrogén műtrágyát, metsszünk szellősen, végezzük el a zöldmunkákat!

 

   lisztharmat, atka.jpg

► Érdemes feliratkozni az alábbi honlap hírleveleire: www.szoloelorejelzes.basf.hu. A kertjükhöz legközelebbi előrejelző műszer adatait nézhetik, ingyenesen. A grafikont is innen töltöttem le.

 

► S.O.S. hírt kaptam! Néhol komoly rágási kárt okoznak szőlőn az ékköves araszoló illetve a fűbagolylepke hernyói. (Ez utóbbit a sasadi fénycsapdánkban is fogjuk.) Kujáni Lászlóné és dr. Szeőke Kálmán felhívását és az araszoló fotóit, a felhívás mellékleteként feleszem a honlapomra.

 

A tafrina még mindig fertőzhet! Most sűríteni kell a permetezési fordulót. Lásd az 5.felhívást. Ahol visszatérően gondot okoznak a cseresznyelegyek, ott készüljenek a korai cseresznyék permetezésére. Még a szüretig „beleférnek” a Mospilanok (14 napos é.v.i.), később már csak a kontakt Karate 2,5 WG (Zeon 5 CS) és a kontakt Kaiso Garden alkalmazható, 3 ill. 7 nap é.v.i.-vel. A csonthéjasok levélbetegségei is beindulhatnak!

 

Rovarok, gombabetegségek 1

► „A növényvédelmi helyzet fokozódik!” Elszoktunk az ideihez hasonló, enyhe téltől és párás, csapadékos tavasztól! Továbbra is, és még nagyobb erővel támadnak a korábbi felhívásokban jelzett kórokozók (gombák és baktériumok) és kártevők (rovarok, atkák, csigák). Gyakorlatilag mindegyik jelentős károsító megjelent!

 

► A lisztharmat minden gazdanövényén megtalálható, terjed. (Sok kertben már a köszméte termését is elvitte!)

A virágfertőző monília talán a kajszikat kapta el leginkább, száradnak a hajtásvégeik. A visszametszés után is érdemes permetezni, mert már a gyümölcsfertőző monília is támad. Sárgabarackon, szilván, cseresznyén és meggyen találta meg a kolléganőm. A gombaölők csak megelőző kijuttatással védenek a moníliák ellen. A penészgyepes gyümölcsöt már nem tudjuk meggyógyítani! A viharoktól, rovaroktól sérült gyümölcsöket a betakarításig védeni kell. A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok kolléga szerint 12 órán belül) és bő lémennyiséggel juttassák ki a készítményeket. Különösen sietni kell ekkor a kontakt gombaölőkkel. Az alábbiak engedélyezettek gyümölcsmoníliára: Felszívódóak: Topas 100 EC (az összes csonthéjasban:7 nap é.v.i.), Teldor 500 SC ( az összes csonthéjasban:3 nap é.v.i.), Switch 62,5 WG (csak meggyben:7 nap é.v.i.), Chorus 50 WG (az összes csonthéjasban: 14 nap é.v.i.), Signum WG (az összes csonthéjasban: 7 nap é.v.i.), Systhane Duplo és a Talentum (cseresznye, meggy 14 nap é.v.i.), stb.

Keverjük a fentieket kontakt szerekkel. Ilyenek pl. a kiváló mankoceb hatóanyagúak (lásd 3. felhívást) és a rezek. Ez utóbbiak most még perzselést okozhatnak.

A fenti szerek többsége a különböző csonthéjas levélbetegségekre is engedélyezett. Ezek közül a levéllikasztó gombát és a szilvalevelek vörösfoltosságát már az egész országban megtalálták.

A hűvösebb kertekben még a tafrina is jól érzi magát, már a gyümölcsöket kerülgeti. A jövő hétre ígért száraz, meleg idő talán leállítja. A beszáradt tafrinás bábaszilvát ma találtam, biztató jel, már nem terjedt tovább. Egészségesek a szomszédos szemek. Ez lesz a hónap fotója.

A meleg biztosan meghozza az almások varasodását és a körterozsdát is. Készülhetünk a permetezésre. A fentebb felsorolt szerek közül az aláhúzottakkal, egyben ezek ellen is védekezhetünk. Megelőzésképpen, javaslom, hogy már most kezeljék az almát és a körtét is. (A rézzel még itt is vigyáznék! A fiatal gyümölcsöket megégetheti, de később, az esőtől, szelektől sérült bőrű idősebb gyümölcsökön is gondot okozhat.)

 

► Május elsején levelet kaptam dr. Mikóczy Nárcisztól (BASF), aki az eddig ismert legkorábbi lisztharmat fertőzésről tudósított, szőlőben. Április 30-án megtalálták Szekszárdon.”a szőlő virágzása várhatóan május vége előtt nem kezdődik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a lisztharmatgombának rengeteg ideje lesz a fölszaporodásra… Mint tudjuk, a fürtök megbetegedésének mértéke nagymértékben a tünetek megjelenésének koraiságától (a várható virágzáshoz képest) és a tünetek gyakoriságától függ. A gyakoriság az elkövetkezendő napokban el fog dőlni. Akkor már egészen pontosan meg lehet mondani, hogy milyen évünk lesz, most még csak sejteni lehet, hogy nem lesz zökkenőmentes.”- idéztem az e-mailjéből. Köszönjük!

A kordonkarokhoz közeli leveleken fedezhetik fel az első lisztharmatos leveleket. Aki elhalasztja a védekezést a leveleken, az számolhat a fürtfertőzéssel, a sérves bogyókkal.

(Az átázott talajok kipárolgása elegendő nedvességet biztosíthat a peronoszpóra számára is, mely szintén megjelenhet, egy felmelegedést követően.)

 

► A borsóból, peronoszpórás mintát küldtek a Pest-megyei kollégáknak. A peronoszpórák társaságához tartozó fitoftórára is számíthatunk paradicsomban, krumpliban. Találó a magyar nevük: paradicsomvész avagy burgonyavész. Valóban „vészes” gyorsasággal, akár 2-3 nap alatt is tarolhatja a lombot. (Nedves, párás szeptemberben lecsorog a gumóhoz, azt is tönkre teheti.) A szőlő peronoszpóránál ismertetett elvek alapján védekezhetünk, de a krumplit szerencsére mindig kezelhetjük rézzel. A rezisztenciatörő kontakt rezek és rézpótló mankocebek mellett most feltétlenül használjanak mélyhatásúakat illetve felszívódóakat is. Ilyenek az Amistar, Acrobat MZ, Forum R, Galben R, Curzate R, Miltox Speciál Extra WP, a Ridomilok, Kupfer Fusilan WG, valamint a Proplant (ez utóbbi palántaágyak talajfertőtlenítése és lombkezelésre is engedélyezett).

Tehát ugyanaz a gombafaj fertőzi a paradicsom levelét és bogyóját is, ebben az esetben paradicsomvésznek hívják. A rezek és a felsorolt készítmények nagy része itt is használható, néhány viszont csak a paradicsomra engedélyezett pl. a Zetanil R, stb. Tájékozódjanak az idei szerjegyzékből (674. oldal) vagy érdeklődjenek a Hermes boltok növényvédős szakembereinél!

 

► Az enyhe tél hatását láthatjuk a kártevők összetételében is. Az ormányos bogarak csoportjába tartozó barkók, eszelények és bimbólikasztók többsége kifejlett (ún. imágó) alakban telel át. Tavasszal éhesen, rágásra készen bújnak elő. Rögtön károsítanak. Az idén különösen nagy gondot okoznak. A bimbók kb. 30-40 %-a is odvasított azon az almafán ahol a fotót készítettem. Ugyanígy tarolnak a hernyók is, lásd az előző levelünket! Nem tudnám pontosan meghatározni pl. a Grünwaldné Almási Andrea által fotózott, borsón rágó fajt. A védekezés szempontjából nem is lényeges. Nappali fotón, nappali kártevőt láthatunk, mely egy engedélyezett piretroiddal (a borsó esetében pl. a Karate Zeon, Sherpa 100 EC, Kaiso Garden, stb.) szépen letakarítható. A korai borsóban már az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre is gondolni kell!

 

  gombák rovarok.jpg

 ► Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan találkozok a tavaly megismert szelídgesztenye gubacsdarázzsal. Mintát kaptam Budaligetről, rögtön fényképeztem is. A közeljövőben megjelenő karantén károsítók leírását, megtalálják a honlapomon. Szőnyegi Sándor előadását elérhetik a címoldalról, a „karantén károsítók 2013.”-ra kattintva. Kérem segítsenek az ismertetett károsítók felderítésében! Jelezzék, ha találkoztak valamelyikkel!

Gombák, rovarok 2

► Az előző felhívás óta nem változott a helyzet. Az átlaghoz képest két héttel korábbra járunk, a növényeket és a károsítókat tekintve. (Tavaly viszont ugyanennyit késett a természet…)

A gombák, a lisztharmatok és a csonthéjasok levélbetegségei már a gyümölcsökön is megjelentek, a gyümölcsfertőző moníliával egyetemben. A birs „saját” moníliáját is megtalálta a kolléganőm, már a kis termésen. A védekezésekről már többször írtam. (A lisztharmatos termésű és gubacsatkás levelű körtét és a repedt, gombás, penészgyepes cseresznye-csendéletet a héten fényképeztem. Beteg levélen, beteg szemeket.) Kujániné Olgitól ma kaptam a hírt: szőlőben Szekszárdon megtalálták a peronoszpórát, az ország több helyszínén pedig a még súlyosabbnak ígérkező feketerothadást. Legközelebb erről is írok.

 

. .

 

► A hirtelen jött, bőséges csapadéktól kirepedhetnek az érésben lévő gyümölcsök. Most a cseresznyéket sújtja a hasadás. A cseresznyelégy elleni permetezéssel egy menetben érdemes a Fitokondi illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy a Vektafid A-t is kijuttatni. Ezek az olajok rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. Szakemberek a 0,2%-os étolaj hozzáadásával is szép eredményeket értek el.

 

► Az előző két hét csapdázásai alapján már a gyümölcsmolyokkal is számolnunk kell. Kérésükre az idén is összegyűjtöttem a megfigyelt kártevők legfontosabb adatait.

 

Csapdázott faj:

Károsított növényfajok:

Nemzedék-szám:

Almamoly

Alma, körte, dió, kajszi, szilva, birs, mandula, naspolya

2+(1)

Almafaszitkár

Alma, körte, birs, szilva

1

Ribiszkeszitkár

Piros és fekete ribiszke, köszméte

1

Szilvamoly

Szilva, kökény, meggy, cseresznye, kajszi, őszi, dió, alma

3

Keleti gyümölcsmoly

Őszi, szilva, mandula, cseresznye, kajszi, körte, birs, alma, naspolya, szőlő, rózsa

3+(1)

Barackmoly

Őszi, kajszi, szilva, mandula, cseresznye, meggy

3

Tarka szőlőmoly

Szőlő, (ribizli, szamóca, cseresznye)

3

Cseresznyelégy 2 faja és a dióburoklégy

Cseresznye, meggy, lonc, sajmeggy (a 2 faj elhúzódóan rajzik)

Dió

1

1

Kéregmoly

Meggy, őszibarack, szilva, mandula, cseresznye, kajszi, körte

2

Gyapottok-bagolylepke.

paradicsom, paprika, bab, borsó, káposzta, muskátli-, petúnia- és rózsa bimbója, kukorica, napraforgó, tűlevelűek, stb.

bevándorló faj

 

Soroksáron lezajlott a tarka szőlőmoly első nemzedékének a rajzása, a szilvamolynál pedig már a lárvák kelését is megadta Hári Katalin. A Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb webkamerás előrejelzésén, az 5. oldalon tanulmányozhatják a hőösszeg segítségével kiszámított hernyókelési időpontot. Érdemes a két honlapon hetente megnézni a grafikonjaikat. A napi mérések alapján, egész pontos számokkal dolgozhatnak az egyetemi kollégák.

 

Aki biztosra megy és már a tojásból kikelő kis hernyókat, kapásból el akarja pusztítani, az a kertbarát az ún. kitinszintézis-gátló Dimilin 25 WP –t is bevetheti, melynek már a tojásrakás előtt a levélfelületen kell lennie. Később a táplálkozó hernyók vedlését gátolja, 4-7 napon belül fejti ki a hatását. Hasonló vegyület a Runner 2 F és a vele teljesen megegyező Strip-10 F, melyeket a „rajzás erősödésekor” kell bevetni. Ennek a hatóanyagnak is van tojásölő hatása, de később be kell jutnia a hernyó tápcsatornájába. A tarka szőlőmoly ellen máris permetezhetünk vele. A felsorolt rovarölők megkötődnek a levél illetve a gyümölcs viaszrétegében, de nem keringenek el a növényben. Tehát a gyorsan hízó gyümölcsökön, leveleken üres, védetlen foltok keletkezhetnek. Ismételni kell. Általában 3-4 alkalommal, 7-14 napos fordulót javasolnak a gyártók. Intenzív lombfelület és gyümölcsnövekedésnél sűrűbben. Ugyanúgy, mint a gombáknál, blokkszerűen, a saját fáim növekedése szerint ütemezve. Ajánlom a fenti rovarölőket, mert a hernyók csak nagyon keveset tartózkodnak a szabad felszínen.

 

A repülő lepkék és a már kikelt, még a felületen tartózkodó hernyók gyérítésére egy kontakt rovarölőt is adhatunk a fentiekhez. A kontakt szerek, amit eltalálnak, azt viszik, letaglózzák a rovarokat. Rövidebb-hosszabb ideig tartó tartamhatásuk abból ered, hogy némelyikük a szagával elriasztja az ismételt betelepülésre készülő kártevőket. Önmagukban csak folyamatos permetezéssel vinnék el a molyokat. A piretroidok közé tartozik a Karate 2,5 WG, a Karate Zeon 5 CS, a Kaiso Garden, Sherpa 100 EC, Decis, stb.

Ne feledkezzünk meg a felszívódó Mospilan 20 SP (SG)-ről sem, erre is alapozhatjuk a technológiánkat.  Ez utóbbival a lárvák kelésének a kezdetét kell megcéloznunk, tehát a molyfaj rajzásának az intenzív beindulása után 7-10 nappal kell elvégeznünk a permetezést. (Korábban a Bi 58 EC-t használtuk hasonló időzítéssel.)

A fiatal lárvákat megcélozva permetezhetünk a bio rovarölő Dipellel (Dipel ES, Dipel DF)-sel. A hernyónak ennie kell ebből a baktérium spórákat tartalmazó készítményből. Fél óra múlva már leáll a táplálkozása, 2-5 nap múlva elpusztul. Bioszerek, az élelmezésegészségügyi-várakozási idejük csupán 1 nap.

Tehát a feromoncsapdák mérési eredményeire mindenki támaszkodhat. De míg a tojásölő hatással is rendelkező készítményt vásárló kertbarát először a rajzás elején illetve a csúcson, addig pl. a Mospilan 20 SP (SG)-t vagy a Dipelthasználó, a rajzáscsúcs után 7-10 nappal, a hernyók megjelenésekor permetezzen. Ekkor tudja elcsípni a hernyók nagy részét. A később kelő lárvák ellen ezekkel a szerekkel is ismételni kell.

 

► Amint a táblázatunk is bizonyítja, néhol – a legyek számára kedvezőtlen időjárás ellenére - ugrásszerűen megnőtt a sárgalapra ragadt cseresznyelegyek száma, már mindenképpen védekezni kell, lásd a 9. felhívást. Hasonlóan tobzódnak a levéltetvek is, a technológiáról lásd a 10. felhívást.

 

► Pandúr Ferenc kertbarát évek óta küzd az aranyos rózsabogárral. Befurakodásukkal, rágásukkal 100%-os kárt is okoztak már az érésben lévő gyümölcseiben. Amint a harmadik fotó is bizonyítja, a szomszédja már most is több mint százat szedett le a fenyőjéről. Sajnos egyetlen permetezéssel nem lehet távol tartani őket, folyamatos a betelepedésük. Gyakran augusztusig is eltart a rajzásuk, tájékoztatott dr. Pénzes Béla. Állandóan résen kell lenni! Jól tette, hogy Csalomon csapdát vásárolt. Ezzel elcsípheti a betelepedésüket, időben permetezhet ellenük.

 

► A sasadi fénycsapda is gyűjtötte a gyümölcsmolyok nagy részét, egy az almában károsító aknázómoly fajt és a felkiáltójeles bagolylepkét. Lassan megérkeznek a bagolylepkék, a zöldségesek is nézzék meg az ágyásaikat. Az áttelelt barkók, hernyók után már rajzanak az idei kártevők is.

 

► A szélsőséges időjárás, a sok eső megnehezítette a növények tápanyagfelvételét. Sok vashiányos sárgulást látok a kertekben. Lombtrágyákkal egészítsék ki a permetlevet. A sárga levelű, vékony bőrszövetű növényeknél a perzselés elkerülése miatt, inkább az alsó dózissal dolgozzanak.

 

Gombák, rovarok 3

A tavaszi indulásukhoz képest, lecsendesedtek a károsítók. Az elmúlt héten már nem rágtak ismeretlen mintázatú hernyók, nem indult fertőzési hullám egy ritkán látott gombától, baktériumtól. De az esős, viharos napok még így is fokozott figyelmet követelnek, nem lazíthatnak a kertészek. A területileg is nagy változatosságot mutató időjárás miatt nagy különbséget látok még egy kerten belül, a növények között. Nehéz mindenkire érvényes szaktanácsot adni. Semmi sem pótolja a gazda szemét, tapasztalatát.

 

A képen egymástól néhány méterre álló, egyszerre ültetett két diófa leveleit láthatják. Az egyik fán a dió nemezes gubacsatkájának kismértékű károsítását, míg a másikon a szemölcsös gubacsatkájának sokkal erősebb kártételét láthatják. (A továbbra is terjedő gnomóniáról az előző, míg az atkákról a 7. felhívásban írtam.)

 

 

 

  rozsdák.jpg

 

 ► Már minden gyümölcsön megtalálható a monília fertőzése, néhol felerősödtek a csonthéjasok levélbetegségei is. A 11. felhívásban felsoroltam a készítményeket és ugyanitt már az almatermésűek varasodására is utaltam, a bevethető gombaölőkkel egyetemben. (Lásd még a 8. felhívást.) Tegnap, Starking fajta levelein, a különböző szintű fertőzéseket fényképeztem. A gyümölcsök még egészségesek voltak, de azonnali permetezést javasoltam. A varas foltokkal pettyezett, később kirepedő alma és körtegyümölcsök nem piacosak és nem is tárolhatók. A nagy diónyi gyümölcsök már akár rézzel is kezelhetők, a rézérzékenység figyelembe vételével. Erre most különösen figyeljenek, mert a szelektől, esőktől sérülhetett a kis gyümölcsök felülete, viaszrétege.

Nem lehet megfeledkezni a lisztharmatról sem. Minden kertben találkozhatunk valamelyik fajával. Szőlőn, almatermésűeken, bogyósokon, őszibarackon, dísznövényeken, zöldségféléken és gyomokon. Lásd a 8. felhívást. Napfénymentes időben és 20-25 Calatt már a kéntartalmú kontakt készítmények is használhatók, ld. a

6. felhívást. A perzselési veszély itt is fennáll pl. a Golden almafajtáknál.

► Az idei tél és a tavasz különösen kedvezett a rozsdagombáknak. Országosan és óriási fertőzéssel indított a búzában a sárgarozsda, a körte rozsdájáról már én is írtam az előző levelemben. A vadrózsa bokrok is sárgállanak a rózsarozsda nyári spóráitól. A beteg virágokból már nem lesz csipkebogyó. A kerti rózsáink levelein is megjelent, a lisztharmatok rokonságába tartozó diplokarponos levélfoltosságával egyetemben.

 

A sötét foltok széle néha csipkézett, ezért népiesen csillagpenésznek is hívják ezt a betegséget. Ez utóbbi betegségre kénnel vagy felszívódó szerekkel védekezzenek pl. Topáz 100 EC, Amistar, stb. A „Saprol rózsa gombabetegségek elleni szer” a rozsda és a lisztharmat ellen is engedélyezett, és felszívódó. Az őszi lomb megsemmisítése, majd a rezes lemosás is ajánlatos lesz.

► A budapesti fénycsapdában megjelentek az 1-2 cm-es, barna-fekete pattanóbogarak. Ahol megtalálták a tavaszi ásásnál vagy korábban gondot okoztak a lárváik, a 3 pár lábú, hengeres, kemény testű sárgás-barna drótférgek pl. krumpliban, répában, paradicsomban, ott most lehet a szülők ellen védekezni. A rövid „várakozási” idejű piretroidokkal (10. felhívás) elcsíphetjük a rajzó és párzásra készülő bogarakat.

► A legtöbb helyen elvirágzott a szőlő. Erősen lisztharmatos és a peronoszpóra olajfoltjait mutató levelekkel is találkoztam az elmúlt héten. A helyszíntől, a fajtától és az eddigi védekezésektől függően változott a fertőzés nagysága. A leveleken megjelenő lisztharmat átterjedhet a fürtökre, hasonlóan az olajfoltokon kiverődő penészgyep nyári spórái is elindíthatják a fürtfertőzést. A harmadik fotón, a középső peronoszpórás levelet fényképeztem ismételten, áteső fényben. Így érthetjük meg, hogy miért hívják olajfoltnak az induló fertőzést.

 

A fürtök 2-3 nap alatt akár a duplájára is hízhatnak, tehát felhígulnak a már korábban kijuttatott felszívódó szerek, kevésbé védenek. A lehulló „virágsapkák” helyén is szabaddá válik az út a kórokozók számára, hiszen itt már a kontakt gombaölők sem védenek. Permetezést javaslok, meg kell tisztítani a leveleket! Az elvirágzás után ismét jöhetnek a rezek és a kenek is. A várható esők miatt, használjanak felszívódókat is. Technológiát lásd a 13. felhívás és a 9. felhívást. (A harmadik gomba, a szürkepenész még nem fenyeget, de a fürtzáródás előtt, megelőzésképpen érdemes lesz permetezni. Erről majd később.)

 

 

 

  szölő.jpg

 

 

 

► 2013 augusztusában Magyarországon is megtalálták a szőlő rettegett betegségét, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmáját (rövidítése: FD). A fertőzés következtében a terméshozamok akár 50%-kal is csökkenhetnek, és néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak az ültetvények. (Sokan második filoxéravészről beszélnek!) A fertőzést mutató tőkéket már nem lehet meggyógyítani, gyakorlatilag vírusnak kell felfogni a fitoplazmát. Egyedül a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) irtásával védekezhetünk ellene. Országos felderítéssel, jogszabályokkal, a technológia kidolgozásával próbálják útját állni a betegségnek. Sok képet találnak a beteg növényekről a www.zsigogyorgy.hu oldalon, ahova feltehettem Szőnyegi Sándor előadását. Elérhető a címoldalról, a „karantén károsítók, 2013” címre kattintva. Figyelmükbe ajánlom a szőlő fitoplazmás betegségeiről szóló www.scaphoideus.weebly.com honlapot is.

 

Az Önök segítségére is szükségünk van! Ahol tünetgyanús tőkékkel találkoznak, jelezzék a legközelebbi növényorvosnak a www.magyarnovenyorvos.hu címre vagy a Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának.

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának a felhívását mellékelem, mely sok egyéb információval együtt megtalálható a www.nebih.gov.hu oldalon is.

 

A melegtől felgyorsult a gyümölcsmolyok rajzása. Érdemes megnézni a táblázatot. A 12 .felhívásban közölt módszerek (kitinszintézis-gátlás vagy a kikelő lárvák elleni védekezés) és szerek közül választhatnak.

 

► Az almamoly hernyói a gyümölcsből kimászva a fa kéregrepedéseiben bábozódnak, innen indul a második nemzedék rajzása. Érdemes már most hullámpapír öveket kötni a fák törzsére. Tetszeni fog a hernyóknak! Hetenként cseréljék, és égessék el a leszedett, hernyókkal és gubókkal teli öveket.

► A szélsőséges időjárás miatt, az őszibarack, a szőlő, de még sok növényünk is táphiánnyal küzd. Meszes talajon nehezen felvehető a vas, de más mikroelemek hiányától is sárgulhatnak a levelek. Tegyenek komplex lombtrágyát a permetlébe. A szőlő kocsánybénulása miatt, jó lenne, ha bórt is tartalmazna a készítmény!

Gombák, rovarok 4

 

Esik az eső, süt a Nap, 5-10 C0 fokot is ugrál a napi hőmérséklet, miközben viharos szelek tépázzák a gyümölcsöket és a lombot. Az idén nem lehet kihagyni a permetezéseket, sőt sűrűbb fordulókat javaslok.

 

A szüret előtt az élelmezésegészségügyi-várakozási időkre és a megnövekedett perzselési veszélyre is figyelnünk kell. A sérült bőrszövetű és a csapadéktól leázott, hiányos viaszrétegű gyümölcsöknél, a kénnel és a rézzel, az eddigieknél is nagyobb óvatossággal kell eljárni! A védekezésekről már bőségesen írtam a korábbi levelekben.

 

 

 

A letermett cseresznyét, meggyet, őszibarackot és kajszit se hagyják magára! Az időjárás kedvez az őszibarack lisztharmatának és a csonthéjasok levélbetegségeinek is. Több gyümölcsfajnál most alakulnak ki a következő évi termőrügyek. A szüret utáni zöldmunkákkal, permetezéssel már a jövő évi termésért dolgozunk!

 

 

 

► Ahol krumplit termesztenek, ott biztosan ismerik a legfőbb kártevőjét, a burgonyabogarat. Korábban már többször írtam a bonyolult biológiájáról (ld. a tavalyi 9. felhívást). A két nemzedéke egybefolyik, egyszerre találkozhatunk a tojással, a lárvával és az imágóval is, sőt előfordulhat, hogy az anya és a lánya egyszerre, egymás mellett petézik. Az Actara II. kategóriába sorolása után jelenleg a következő III.kategóriások engedélyezettek: a „Mospilanok”és a „bioszer” Novodor FC melynek az előírt felhasználás esetén nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. (A szerjegyzékben található jelölése „nk”, azaz nincs korlátozva.) Az Axoris rovarölő permet és öntözőszer, melyet még dísznövények beöntözésére is használhatjuk. (A Match 050 EC már csak zárt térben engedélyezett.) Nagyon kicsi a választék! Ez azért is aggasztó, mert gyorsan megszokják a rovarölő szereket, de ennél a szűkös kínálatnál nem tudunk váltani! Különben sem tudnánk egyetlen permetezéssel elintézni őket, együtt él az összes fejlődési alakja. Minden más lehetőséget is meg kell ragadnunk: a talajban telelő egyedek miatt a vetésváltással, az egyenletes kelés biztosításával, a táplálékul szolgáló gyomok irtásával, a padlizsántövek csalogató hatásával és a tojáscsomók, lárvák összegyűjtésével is küzdhetünk a kolorádóbogár ellen.

 

 

 

► Zöldségféléken, dísznövényeken és újabban az utcai fákon, bokrokon is nagy gondot okoznak a liszteskék.

 

Hivatalosan üvegházi molytetűnek hívják, mert az üvegházakban, lakásokban kezdte a hazai pályafutását.

 

Szívásától a levelek sárgulnak, váladékától a mézharmattól fényesen ragadósak lesznek. Később a betelepedő gombáktól feketednek, lehullanak. Veszélyes vírusokat terjeszt!!! A krumplibogárhoz hasonlóan, ennél a kártevőnél sem hagyatkozhatunk csak a vegyszerekre. Mivel sok gyomfajon megél, ezért a gyommentesítéssel kezdjük a védekezést és kerüljük a zöldségek fóliasátorhoz, lakáshoz közeli ültetését, ugyanis széllel, szellőztetéssel is terjedhet. Behurcolhatjuk a fertőzött szaporítóanyaggal, de megbújhat az elhalt növényi maradványokon, ruhánkon és a szerszámokon is. Tehát az üvegház, téli betároló helyiség „fertőtlenítése”, tisztántartása alapvető higiéniai követelmény. A ragacsos sárgalapok jól jelzik, sőt gyérítik is a kártevőt. Az első egyedek felragadása után el kell kezdenünk a permetezést.

 

Vegyszeresen főleg a mozgó, fiatal lárvákat és a kifejlett, ivarérett szárnyas imágókat tudjuk elpusztítani. Az idősebb lárvák nem mozognak, viaszbölcsőben fejlődnek. Hasonlóak a bábokhoz, ekkor már nagyon ellenállóak a vegyszereknek. Ezeket megtalálhatják a levelek fonákján, apró cseppekhez, lapos tojásokhoz hasonlítanak. Nagyon szapora, akár 30-70 nap alatt is kialakulhat egy teljes generáció és 10-14 nemzedéke is lehet egy évben. Tehát sűrűn, erős fertőzésnél akár 3-4 naponta ismételni kell a permetezést. Váltogassák a rovarölőket, gyorsan megszokja a szereket, ellenállóvá válik. Az Actara itt is hiányzik. Most a Chess-szel lehet blokkolni az induló fertőzést, mely, Plenum néven is kapható. Engedélyezettek még a „Mospilanok” (beöntözésre is) és a Sanmite 20 WP. Néhány piretroid is bevethető: pl. Cyperkill 25 EC, Centris 250 EC, Kaiso Garden, stb. A káposztaféléken feltétlenül adagoljunk nedvesítő szert is.

 

„Bioszerek” hajtatott kultúrákban pl. a Koppert fürkészdarázs, a Naturalis-L és a Neem Azal-T/S, mely a trópusi Neem fa kivonatából készül és felszívódó rovarölő. A káliszappan hatóanyagú szerek gyakori használatával is gyéríthetjük, összetapasztja a szárnyait: Biosol és Biosect készítmények, stb.

 

 

 

A dísznövényeken is gondot okozhat. Kiváló, ámde II. kategóriás Vertimec 1,8 EC hatóanyagát már néhány „szabadforgalmú” készítményben is megtalálhatják: Fazilo, Axoris termékek. Ezek többségét permetezve és beöntözve is ki lehet juttatni. A pajzs és a levéltetveket is szépen viszik. (Kényelmes, praktikus, sőt környezetkímélő eljárás a belocsolás, de csak a szabadba kivitt növényeknél alkalmazzák. Így megakadályozhatjuk az kipárolgásból eredő estleges mérgezéseket. A szer elcsorgása miatt tegyünk a cserepek alá tálat.) Próbálkozhatnak aeroszolokkal is pl. egyes Careo készítmények.

 

 

 

  hernyók.jpg

 

► Már korábban fotóztam a szilvalevelek vörösfoltosságának a tüneteit. A kezdődő világosabb középső folt mellett a vörösebb, idősebb fertőzés nyomait is láthatják, a baloldali levél szélén és a jobb oldali fonákján. Számos rézkészítmény és a rézpótló mankoceb hatóanyagúak (lásd a 3. felhívást) engedélyezettek ellene.

 

► A budapesti fénycsapdában a puszpángokat tarrá rágó puszpángmolyt, bagolylepkéket és a gyümölcsmolyokat is begyűjtjük reggelente. A félbevágott útszéli almában fejlett almamoly lárvát találtam, már 10 napja is. Ez a hernyó talán már bábozódna pl. a törzs kéregrepedésében. Ugyanakkor a moly lepkéi is rajzanak, párzanak. Nem válik el élesen egymástól a két nemzedék. Hasonló a helyzet a szilvamolynál , a keleti gyümölcsmolynál és a kéregmolynál is. Érdemes megnézni a fogási táblázatot. A 12. felhívásban ismertettem a molyok elleni technológiát.

 

► Ugyanakkor fényképeztem a birs diplokarponos betegségének kezdődő tüneteit is. Ezt már permetezném, őszig akár teljes lombhullást is okozhat a gomba (réz, mankoceb).

 

► Sok gazda nem is kezdett hozzá az aratáshoz. Mindent megzabáltak a mezei pockok. Egyes becslések, 500 ezer tonna gabona kieséséről szólnak. Az enyhe tél nem tizedelte meg őket, felszaporodtak. Már a mezőre kijáró házimacskák is hordják haza az egérhez hasonló, de annál rövidebb: csak 3-4 cm-es farkú, barnás színű mezei pockokat. Vajon elözönlik-e a házikerteket a tarlók felszántása után, a fészkükből kiforgatott rágcsálók? Irtására egyedül az Arvalin-LR engedélyezett a III. kategóriások közül. Csak lakott területen kívül, 2-3 szem/járat felhasználásával. A kalcium-karbid tartalmú Delu pocokriasztónak, 5-6 g/ lakott járat az előírt dózisa.

 

Az egyszerre nagyobb területen elvégzett védekezésnek lenne csak eredménye. Ez és a szűkös szerválaszték nehezítette idén a szántóföldi kollégák dolgát is. A háziegér és a patkány irtására szolgáló, növényvédő szernek nem minősülő irtószerek (pépek, paszták, granulátumok, szemes csalétkek) és a csapdák távol tudnák tartani a kertjeinktől? Aki korábban, már tapasztalatot szerzett ezekkel a termékekkel, kérem, írja meg! Közzé teszem.

 

 

Dr. Mikóczy Nárcisztól ismét szőlős levelet kaptam. Köszönöm! Az idei lisztharmat járvánnyal kapcsolatban, felhívja a figyelmet az erős hajtásnövekedésre, és a sürgősen elvégzendő zöldmunkákra, a szellős fürtzóna kialakítása érdekében. A gyommentes sorközöknek is nagy szerepe lehet a bogyófertőzések megakadályozásában. A továbbiakban idézek a leveléből: Növényvédelem: - rövidített permetezési fordulókat iktassunk be (10 nap), - felszívódó és kombinációkat alkalmazzunk, - kerüljük a dóziscsökkentést, sőt, az engedélyezett felső dózisokkal dolgozzunk, - váltsunk minden kezelésnél hatóanyagot”. „Továbbra is rendkívül fontosnak tartom a pontos és alapos ültetvényszemléket, hiszen egy-egy táblán belül is lehetnek eltérések.” Eddig 6 permetezést javasoltak, most a fürtök megvédésére összpontosítanak. (Önök is nézzék át a tőkéiket! Nem engedhetjük be a fürtbe a gombát! A házikertes technológiát lásd a 11., 13. és a 14. felhívásunkat.)

Üdvözlettel:                                                             Zsigó György, NMNK        

 

A szaktanácsokat Zsigó György okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök adta.

http://www.zsigogyorgy.hu/

Növényvédelem felsőfokon

 

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                        2014

Rovarok, gyomnövények

►  Majd mindegyik téli előadásomon rákérdeztek a mogyoró ormányos elleni védekezés lehetőségeire. Lárva alakban telel át a bokor alatt, tavasszal bábozódik ugyanott. Most még talán nem késő! A bokrok alatti ásással, forgatással gyéríthetjük a számukat. A fiatal, puha falú termést támadó bogarakat pedig a lerázással vagy a Karate Zeon 5 CS-vel történő permetezéssel pusztíthatjuk el. Akár permetezünk, akár rázunk, 3-4 naponta ismételni kell, mindaddig, amíg a rovarral találkoznak a növényen. Déli órákban, a bokrok napsütötte oldalán egy fehér lepedő felett végezzük az ágak ütögetését. Az összegyűjtött kártevőket rögvest semmisítsék meg. Az erdő melletti kertekben mindig erősebb fertőzésre számíthatnak, mivel a tölgy és a bükkmakkban is megél. A „mogyorósok” nyáron sem pihenhetnek! A lehullott szemeket folyamatosan szedjék fel és semmisítsék meg. Figyeljék a leveleket és a termést, mert még az atkák, a lisztharmat és a monília is gondot okozhatnak. Aki most telepít, az a korán keményedő héjú fajtákkal becsaphatja a bogarakat, elkerülheti a károsítást. (Lásd még a tavalyi 16. felhívást.)

 

► Lassan eljön a gyepek, pázsitok első fűnyírásának az ideje is. Sokan szeretnék kiirtani a széles levelű (kétszikű) gyomokat. Csak a fűfélék zöld szálait szeretnék látni a kert gyepfelületében. Akit zavarnak a virágzó százszorszépek, pitypangok, ibolyák és nem akarja mechanikai úton pl. „szúrózással” eltávolítani ezeket, az gyomirtó szerekhez is fordulhat. A III. kategóriás készítmények közül a Dicophar, a Gyom-stop, Bofix garden, Colombus EC, Compo Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Ecopart SC, Ippon, Landscaper Pro Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Sierraform Gyomirtó Szer Gyeptrágyával, Substral Gyomirtó Szer Gyeptrágyával készítményeket vetheti be.

A hétfői fotón látható gyep, egy a kertjének felújítását éppen most befejező társasházhoz tartozik. Fákat ültettek, padokat állítottak, de a pázsithoz nem nyúltak. Szeretik a változatos, virágokkal teli zöldfelületet.

 

► Megérkeztek a kártevők is! A rózsa friss levélkéin, kedden csíptem el egy araszoló lepke hernyóját.

Néhol nagy gondot okoz a bimbólikasztó bogár. Elsősorban almán, de körtén, birsen, naspolyán is előfordul a 2-3 mm-es, szürkés-barnás ormányos bogár. Amint eléri a levegő hőmérséklete a 13-15 C0 –t, kirepül telelő helyéről és elkezdi táplálkozását a rügyeken. Párosodás után a virágbimbókba helyezi a petéit. A lárvák itt fejlődnek, bábozódnak, miközben a bimbók elszáradnak, megbarnulnak, nem nyílnak ki.

Az almarügyek duzzadásakor, a két-három éves ágak „kopogtatásával” (ütögetésével) lerázhatjuk a fáról a rovarokat, megállapíthatjuk a fertőzés nagyságát. Amennyiben védekezni kell, úgy szóba jöhet a Karate Zeon, a Cyperkill 25 EC, a Mospilan 20 SP(SG), a Gazelle 20 SP(SG) stb. (A fénykép az internetről származik.)

 

  rovar

Tafrina

 

Több tafrinafaj is megtámadhatja a fáinkat. A legsúlyosabb károkat az őszibarackon, a Taphrina deformans okozza. Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A rügyekben vagy azok felületén telel át és már 4 és 14 0C közötti átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a zöld levélkezdeményeket. A továbbterjedéséhez a 4-8 C0 átlaghőmérsékletet igényli, nemhiába hívják dérgombának is. A fertőzés után csak1-2 héttel jelentkeznek a jellegzetes tünetek, a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát a védekezéssel nem várhatunk a tünetek megjelenéséig. Ekkor már késő! Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene.

Az idén szerencsénk van. Tavalyról nem maradt ránk sok fertőzőanyag és az idei száraz, meleg, szeles tavaszt sem szereti. Az idén még egyáltalán nem permetezett nektarinokon sem találtam meg pénteken. A fotó is ekkor készült. Azonban a hidegebb, párásabb kertekben egyetlen évben sem lehet kihagyni a védekezést, mindig permetezni kell. Sok szakember szerint az őszibarack már a néhány milliméteres levélfelülettel is fel tudja venni a belülről védő felszívódó (szisztemikus) szereket. Hűvös tavaszon ismételni is kell 5-7 naponta, amíg a levegő hőmérséklete nem éri el a 15-20 C0-t. Ekkor leáll a dérgomba. Nyáron újra megjelenhet, 2010-ben a gyümölcsöket is eltorzította.

A finomabb őrlésű rézkészítményekkel rügypattanásig illetve némelyikkel piros bimbóig is kezelhetnek. Felsorolok néhányat. Az érzékenyebb illetve fejlettebb fáknál inkább az alacsonyabb dózisokkal dolgozzanak: Champ DP, Champion 2 FL és a WG , Cuproxat FW, Funguran-OH, Kocide2000, Nordox 75 WG, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP, Copernico Hi Bio, Kocide 2000, stb. (Ősziben nyáron is mehet a Cuproxat FW.)

Kénytelenek vagyunk kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert nagyon lecsökkent a III. kategóriás tafrina elleni gombaölők száma. Ha jól látom egyetlen III. kategóriás rézmentes gombaölő maradt, a felszívódó (szisztemikus) Score, mely Alfa-Solo, Agria Difenokonazol, Difcor 250 EC, Yerupaja és Attrade Difenokonazol 250 EC neveken is kapható.

Rézpótló kontakt szerekből teljes a hiány. Csak a Miltox Speciál Extrában találhatjuk meg a mankoceb hatóanyagot, a felszívódó partner mellett. A rézre érzékeny fajtáknál vagy a virágzás közelében lévő fáknál ezt ajánlom! A kijuttatás mindegyik szernél, apró cseppképzéssel történjen, be kell fednünk az apró leveleket! A tapadást elősegítő segédanyagok elengedhetetlenek, a viaszos kis levélkéken kell megtapadni a permetlének.

A fodros levelek leszedésével is sokat segíthetünk a fának. A szilvának (bábaszilva) és a mandulának is van tafrinás betegsége, figyeljünk rájuk is.

 

► Kollégám március 2-án talált levéltetűt rózsán, én Jonathánon ma fotóztam a közönséges levélpirosító alma-levéltetűt. A besodródott piros színű levelet és a kibontott károsító ősanyát láthatják a fényképeken. Ahol kártételre számítanak az előző évek fertőzései alapján, ott fokozottan figyeljék a fákat. Jól teleltek a tetvek is!

 

      levéltetü.png

Atkák

Feléledtek téli álmukból az atkák, a rügypikkelyek alatt áttelelő gubacsképzők és a levélatkák is.

A gubacsképzők kevésbé károsak, bár tüneteik az ijesztőbbek. Dió illetve szőlő levelén jól ismerjük a nemezes illetve szemölcsös kárképüket. A körte levelén képződő, barna színű himlők is egy gubacsatka-fajról árulkodnak. A gubacsok belsejébe, a későbbiekben már nem tudjuk a kontakt atkaölőket bejuttatni. Most még elcsíphetjük őket!

Súlyosabb kárt okoznak a szabad szemmel nem látható levélatkák. Különösen szőlőben okozhatnak nagy gondot! A rügyekben, de a kéregrepedésekben is telelhetnek, már szöszösödés után elkezdhetik a szívogatásukat. Torzult, kisméretű levelekkel fakad a beteg növény. A kárkép összetéveszthető más károsítással, mikroszkópos vizsgálat szükséges a pontosításhoz. A „gyűrött levél” fotóját az internetről vettem. Jó hír, hogy az idei évben, 2014.04.01 - től 2014.07.31-ig, engedélyezték a Flumite 200 használatát, mely transzlamináris hatású, azaz áthatol a levéllemezen és a gubacsba is bejut. Almában, szőlőben, csonthéjasokban, dióban, bogyósokban és közterületi díszfákon is felhasználható. Hasonló hatású a Nissorun 10 WP is.

 

Egyéb atkafajok is megjelentek. Az almalevél fonákján valószínűleg a piros gyümölcsfa-takácsatka egyedeit találtam meg néhány napja. Az atkáktól agyonszívott hárslevelet tavaly fotóztam, de akár almán, szilván vagy babon, uborkán is készülhetett volna a felvételem. A zöld színtestek nélküli lombot már hiába permeteztem.

Mivel az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva kell dolgozni velük.

A már említettFlumite 200 és a Nissorun 10 WP mellett a Sanmite 20 WP, a Zoom 11 SC, az Envidor 240 SC valamint a dísznövényekre, zöldségfélékre engedélyezett Floramite 240 SC és aFazilo is szóba jöhet.

A felsorolt készítményeknél kiemelt jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlének. Csak így tudjuk eltalálni az apró, még a felszínen tartózkodó levél és gubacsatkákat is.

Amennyiben ismét száraz, meleg nyarunk lesz, különösen sok gondot fognak okozni. Hozzáértéssel, az ellenségeik (pl. a ragadozó atkák) kímélésével sakkban tarthatjuk őket. Kihagyhatunk egy-két permetezést.

 

  atkák.jpg

 

► Felhőket, lehűlést és záport jósolnak a hét második felére. A tafrina és a monília még mindig fertőzhet!

 

► Többen telefonáltak. Néhol nagy tömegben lepték el a virágzó gyümölcsfáikat a kb. 1 cm-es, szőrös hátú bundásbogarak. Ezekben a kertekben permetezzenek, mielőtt kirágnák a bibéket és a porzókat. Pajorja korhadó növényi maradványokkal táplálkozik, nem kártevő. A virágzó pitypangot is szereti, ne kaszálják le, itt is gyéríthetik. Az április eleje óta működő budapesti fénycsapda már az áprilisi cserebogarat is fogta. A kirajzó cserebogár fajok nem annyira a rágásukkal, inkább a lárváikkal, a pajorokkal okoznak egyre nagyobb problémát. Ültetvények pusztulnak ki országszerte! A talajba, a gyökerek szintjére már nem tudunk vegyszert bejuttatni. Csak most, a párzás előtti védekezéssel tudjuk megelőzni a későbbi gyökérrágásukat! A Mospilan 20 SP (SG) és névváltozatai „méhekre (nem jelölésköteles)” besorolással rendelkeznek. Még sok a virág, most ezt javaslom.

Lisztharmatok, atkák

► A lisztharmatok és az atkák évtizedét éljük! A forró, száraz, változékony nyarak mindkét károsítónak kedveznek. Az atkákról már írtam a szőlővel kapcsolatban is (levélatkák és gubacsképzők) most a szőlő lisztharmatára hívom fel a figyelmüket.

Az első fotón a még éretlen sárga, illetve a már áttelelésre alkalmas kemény falú fekete gombaképleteket láthatják a nyárvégi levélen. Ezek mosódtak le az őszi esőkkel a kéregrepedésekbe, tartóoszlopokra. Az internetről levett mikroszkópos felvételen a tavaszi fertőzés indulását kapta el a fotós. A sötét, áttelelő „gombatojásból” éppen most bújnak ki a fertőző spórák. Az idei grafikonon pedig az etyeki előrejelző műszerek mérési eredményeit ábrázolták. Jól látható, már kétszer megtörtént a spórák szóródása.

Aki rügypattanáskor a tőkéket, kordonkarokat is kezelte valamelyik kénes lemosóval, az most kisebb atka és lisztharmatfertőzéssel számolhat. Nagyon fontos, hogy már most fogjuk meg a lisztharmatot, a virágok ne találkozhassanak beteg levelekkel. Általában kisleveles stádiumban vannak a szőlők, most még kénes szerekkel is eredményesek lehetünk. (Nem sorolom fel a készítményeket, sok változatban kaphatók.) Virágzásig ismételhetünk velük, sőt töményebb lehet a permetlé, mint nyáron. Fürtmegnyúlásnál majd indítjuk a felszívódó (szisztemikus) blokkot.

Más a helyzet annál a kertésznél, aki nem tudta elvégezni a nyárvégi, őszi és tavaszi permetezéseket vagy érzékeny fajtái vannak illetve a szomszédságában elhanyagoltak a tőkék. Ő a kén mellett már a felszívódó gombaölőket is bevetheti, kombinációban: Bumper 25 EC, Topas 100 EC, a Systhane Duplo és a Quadris.

(A Cantus is engedélyezett, most is kijuttatható, de főleg fürtvédelemre kiváló.) Idei újdonság a Cabrio Top és az a Karathane Star, mely hűvösben is kiváló. Aki csak ritkán jut ki a kertjébe és nem tudja ismételni az eső által lemosott kontakt kénes permetezését, az biztonságból szintén kezelhet a fentiekkel is.

Ezek a kertbarátok tehát máris indíthatják a szisztemikus blokkot, azaz a virágzás végéig, egymást követően 2-4 alkalommal permetezhetnek felszívódókkal. (Sok szert csak 3-4-szer lehet felhasználni évente, tájékozódjanak!) Ne feledjük: a lisztharmat ellen csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni! Sokat segít a megfelelő művelésmód: ne szórjunk túl sok nitrogén műtrágyát, metsszünk szellősen, végezzük el a zöldmunkákat!

 

   lisztharmat, atka.jpg

► Érdemes feliratkozni az alábbi honlap hírleveleire: www.szoloelorejelzes.basf.hu. A kertjükhöz legközelebbi előrejelző műszer adatait nézhetik, ingyenesen. A grafikont is innen töltöttem le.

 

► S.O.S. hírt kaptam! Néhol komoly rágási kárt okoznak szőlőn az ékköves araszoló illetve a fűbagolylepke hernyói. (Ez utóbbit a sasadi fénycsapdánkban is fogjuk.) Kujáni Lászlóné és dr. Szeőke Kálmán felhívását és az araszoló fotóit, a felhívás mellékleteként feleszem a honlapomra.

 

A tafrina még mindig fertőzhet! Most sűríteni kell a permetezési fordulót. Lásd az 5.felhívást. Ahol visszatérően gondot okoznak a cseresznyelegyek, ott készüljenek a korai cseresznyék permetezésére. Még a szüretig „beleférnek” a Mospilanok (14 napos é.v.i.), később már csak a kontakt Karate 2,5 WG (Zeon 5 CS) és a kontakt Kaiso Garden alkalmazható, 3 ill. 7 nap é.v.i.-vel. A csonthéjasok levélbetegségei is beindulhatnak!

 

Rovarok, gombabetegségek 1

► „A növényvédelmi helyzet fokozódik!” Elszoktunk az ideihez hasonló, enyhe téltől és párás, csapadékos tavasztól! Továbbra is, és még nagyobb erővel támadnak a korábbi felhívásokban jelzett kórokozók (gombák és baktériumok) és kártevők (rovarok, atkák, csigák). Gyakorlatilag mindegyik jelentős károsító megjelent!

 

► A lisztharmat minden gazdanövényén megtalálható, terjed. (Sok kertben már a köszméte termését is elvitte!)

A virágfertőző monília talán a kajszikat kapta el leginkább, száradnak a hajtásvégeik. A visszametszés után is érdemes permetezni, mert már a gyümölcsfertőző monília is támad. Sárgabarackon, szilván, cseresznyén és meggyen találta meg a kolléganőm. A gombaölők csak megelőző kijuttatással védenek a moníliák ellen. A penészgyepes gyümölcsöt már nem tudjuk meggyógyítani! A viharoktól, rovaroktól sérült gyümölcsöket a betakarításig védeni kell. A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok kolléga szerint 12 órán belül) és bő lémennyiséggel juttassák ki a készítményeket. Különösen sietni kell ekkor a kontakt gombaölőkkel. Az alábbiak engedélyezettek gyümölcsmoníliára: Felszívódóak: Topas 100 EC (az összes csonthéjasban:7 nap é.v.i.), Teldor 500 SC ( az összes csonthéjasban:3 nap é.v.i.), Switch 62,5 WG (csak meggyben:7 nap é.v.i.), Chorus 50 WG (az összes csonthéjasban: 14 nap é.v.i.), Signum WG (az összes csonthéjasban: 7 nap é.v.i.), Systhane Duplo és a Talentum (cseresznye, meggy 14 nap é.v.i.), stb.

Keverjük a fentieket kontakt szerekkel. Ilyenek pl. a kiváló mankoceb hatóanyagúak (lásd 3. felhívást) és a rezek. Ez utóbbiak most még perzselést okozhatnak.

A fenti szerek többsége a különböző csonthéjas levélbetegségekre is engedélyezett. Ezek közül a levéllikasztó gombát és a szilvalevelek vörösfoltosságát már az egész országban megtalálták.

A hűvösebb kertekben még a tafrina is jól érzi magát, már a gyümölcsöket kerülgeti. A jövő hétre ígért száraz, meleg idő talán leállítja. A beszáradt tafrinás bábaszilvát ma találtam, biztató jel, már nem terjedt tovább. Egészségesek a szomszédos szemek. Ez lesz a hónap fotója.

A meleg biztosan meghozza az almások varasodását és a körterozsdát is. Készülhetünk a permetezésre. A fentebb felsorolt szerek közül az aláhúzottakkal, egyben ezek ellen is védekezhetünk. Megelőzésképpen, javaslom, hogy már most kezeljék az almát és a körtét is. (A rézzel még itt is vigyáznék! A fiatal gyümölcsöket megégetheti, de később, az esőtől, szelektől sérült bőrű idősebb gyümölcsökön is gondot okozhat.)

 

► Május elsején levelet kaptam dr. Mikóczy Nárcisztól (BASF), aki az eddig ismert legkorábbi lisztharmat fertőzésről tudósított, szőlőben. Április 30-án megtalálták Szekszárdon.”a szőlő virágzása várhatóan május vége előtt nem kezdődik el. Ez pedig azt jelenti, hogy a lisztharmatgombának rengeteg ideje lesz a fölszaporodásra… Mint tudjuk, a fürtök megbetegedésének mértéke nagymértékben a tünetek megjelenésének koraiságától (a várható virágzáshoz képest) és a tünetek gyakoriságától függ. A gyakoriság az elkövetkezendő napokban el fog dőlni. Akkor már egészen pontosan meg lehet mondani, hogy milyen évünk lesz, most még csak sejteni lehet, hogy nem lesz zökkenőmentes.”- idéztem az e-mailjéből. Köszönjük!

A kordonkarokhoz közeli leveleken fedezhetik fel az első lisztharmatos leveleket. Aki elhalasztja a védekezést a leveleken, az számolhat a fürtfertőzéssel, a sérves bogyókkal.

(Az átázott talajok kipárolgása elegendő nedvességet biztosíthat a peronoszpóra számára is, mely szintén megjelenhet, egy felmelegedést követően.)

 

► A borsóból, peronoszpórás mintát küldtek a Pest-megyei kollégáknak. A peronoszpórák társaságához tartozó fitoftórára is számíthatunk paradicsomban, krumpliban. Találó a magyar nevük: paradicsomvész avagy burgonyavész. Valóban „vészes” gyorsasággal, akár 2-3 nap alatt is tarolhatja a lombot. (Nedves, párás szeptemberben lecsorog a gumóhoz, azt is tönkre teheti.) A szőlő peronoszpóránál ismertetett elvek alapján védekezhetünk, de a krumplit szerencsére mindig kezelhetjük rézzel. A rezisztenciatörő kontakt rezek és rézpótló mankocebek mellett most feltétlenül használjanak mélyhatásúakat illetve felszívódóakat is. Ilyenek az Amistar, Acrobat MZ, Forum R, Galben R, Curzate R, Miltox Speciál Extra WP, a Ridomilok, Kupfer Fusilan WG, valamint a Proplant (ez utóbbi palántaágyak talajfertőtlenítése és lombkezelésre is engedélyezett).

Tehát ugyanaz a gombafaj fertőzi a paradicsom levelét és bogyóját is, ebben az esetben paradicsomvésznek hívják. A rezek és a felsorolt készítmények nagy része itt is használható, néhány viszont csak a paradicsomra engedélyezett pl. a Zetanil R, stb. Tájékozódjanak az idei szerjegyzékből (674. oldal) vagy érdeklődjenek a Hermes boltok növényvédős szakembereinél!

 

► Az enyhe tél hatását láthatjuk a kártevők összetételében is. Az ormányos bogarak csoportjába tartozó barkók, eszelények és bimbólikasztók többsége kifejlett (ún. imágó) alakban telel át. Tavasszal éhesen, rágásra készen bújnak elő. Rögtön károsítanak. Az idén különösen nagy gondot okoznak. A bimbók kb. 30-40 %-a is odvasított azon az almafán ahol a fotót készítettem. Ugyanígy tarolnak a hernyók is, lásd az előző levelünket! Nem tudnám pontosan meghatározni pl. a Grünwaldné Almási Andrea által fotózott, borsón rágó fajt. A védekezés szempontjából nem is lényeges. Nappali fotón, nappali kártevőt láthatunk, mely egy engedélyezett piretroiddal (a borsó esetében pl. a Karate Zeon, Sherpa 100 EC, Kaiso Garden, stb.) szépen letakarítható. A korai borsóban már az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre is gondolni kell!

 

  gombák rovarok.jpg

 ► Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan találkozok a tavaly megismert szelídgesztenye gubacsdarázzsal. Mintát kaptam Budaligetről, rögtön fényképeztem is. A közeljövőben megjelenő karantén károsítók leírását, megtalálják a honlapomon. Szőnyegi Sándor előadását elérhetik a címoldalról, a „karantén károsítók 2013.”-ra kattintva. Kérem segítsenek az ismertetett károsítók felderítésében! Jelezzék, ha találkoztak valamelyikkel!

Gombák, rovarok 2

► Az előző felhívás óta nem változott a helyzet. Az átlaghoz képest két héttel korábbra járunk, a növényeket és a károsítókat tekintve. (Tavaly viszont ugyanennyit késett a természet…)

A gombák, a lisztharmatok és a csonthéjasok levélbetegségei már a gyümölcsökön is megjelentek, a gyümölcsfertőző moníliával egyetemben. A birs „saját” moníliáját is megtalálta a kolléganőm, már a kis termésen. A védekezésekről már többször írtam. (A lisztharmatos termésű és gubacsatkás levelű körtét és a repedt, gombás, penészgyepes cseresznye-csendéletet a héten fényképeztem. Beteg levélen, beteg szemeket.) Kujániné Olgitól ma kaptam a hírt: szőlőben Szekszárdon megtalálták a peronoszpórát, az ország több helyszínén pedig a még súlyosabbnak ígérkező feketerothadást. Legközelebb erről is írok.

 

. .

 

► A hirtelen jött, bőséges csapadéktól kirepedhetnek az érésben lévő gyümölcsök. Most a cseresznyéket sújtja a hasadás. A cseresznyelégy elleni permetezéssel egy menetben érdemes a Fitokondi illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy a Vektafid A-t is kijuttatni. Ezek az olajok rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. Szakemberek a 0,2%-os étolaj hozzáadásával is szép eredményeket értek el.

 

► Az előző két hét csapdázásai alapján már a gyümölcsmolyokkal is számolnunk kell. Kérésükre az idén is összegyűjtöttem a megfigyelt kártevők legfontosabb adatait.

 

Csapdázott faj:

Károsított növényfajok:

Nemzedék-szám:

Almamoly

Alma, körte, dió, kajszi, szilva, birs, mandula, naspolya

2+(1)

Almafaszitkár

Alma, körte, birs, szilva

1

Ribiszkeszitkár

Piros és fekete ribiszke, köszméte

1

Szilvamoly

Szilva, kökény, meggy, cseresznye, kajszi, őszi, dió, alma

3

Keleti gyümölcsmoly

Őszi, szilva, mandula, cseresznye, kajszi, körte, birs, alma, naspolya, szőlő, rózsa

3+(1)

Barackmoly

Őszi, kajszi, szilva, mandula, cseresznye, meggy

3

Tarka szőlőmoly

Szőlő, (ribizli, szamóca, cseresznye)

3

Cseresznyelégy 2 faja és a dióburoklégy

Cseresznye, meggy, lonc, sajmeggy (a 2 faj elhúzódóan rajzik)

Dió

1

1

Kéregmoly

Meggy, őszibarack, szilva, mandula, cseresznye, kajszi, körte

2

Gyapottok-bagolylepke.

paradicsom, paprika, bab, borsó, káposzta, muskátli-, petúnia- és rózsa bimbója, kukorica, napraforgó, tűlevelűek, stb.

bevándorló faj

 

Soroksáron lezajlott a tarka szőlőmoly első nemzedékének a rajzása, a szilvamolynál pedig már a lárvák kelését is megadta Hári Katalin. A Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb webkamerás előrejelzésén, az 5. oldalon tanulmányozhatják a hőösszeg segítségével kiszámított hernyókelési időpontot. Érdemes a két honlapon hetente megnézni a grafikonjaikat. A napi mérések alapján, egész pontos számokkal dolgozhatnak az egyetemi kollégák.

 

Aki biztosra megy és már a tojásból kikelő kis hernyókat, kapásból el akarja pusztítani, az a kertbarát az ún. kitinszintézis-gátló Dimilin 25 WP –t is bevetheti, melynek már a tojásrakás előtt a levélfelületen kell lennie. Később a táplálkozó hernyók vedlését gátolja, 4-7 napon belül fejti ki a hatását. Hasonló vegyület a Runner 2 F és a vele teljesen megegyező Strip-10 F, melyeket a „rajzás erősödésekor” kell bevetni. Ennek a hatóanyagnak is van tojásölő hatása, de később be kell jutnia a hernyó tápcsatornájába. A tarka szőlőmoly ellen máris permetezhetünk vele. A felsorolt rovarölők megkötődnek a levél illetve a gyümölcs viaszrétegében, de nem keringenek el a növényben. Tehát a gyorsan hízó gyümölcsökön, leveleken üres, védetlen foltok keletkezhetnek. Ismételni kell. Általában 3-4 alkalommal, 7-14 napos fordulót javasolnak a gyártók. Intenzív lombfelület és gyümölcsnövekedésnél sűrűbben. Ugyanúgy, mint a gombáknál, blokkszerűen, a saját fáim növekedése szerint ütemezve. Ajánlom a fenti rovarölőket, mert a hernyók csak nagyon keveset tartózkodnak a szabad felszínen.

 

A repülő lepkék és a már kikelt, még a felületen tartózkodó hernyók gyérítésére egy kontakt rovarölőt is adhatunk a fentiekhez. A kontakt szerek, amit eltalálnak, azt viszik, letaglózzák a rovarokat. Rövidebb-hosszabb ideig tartó tartamhatásuk abból ered, hogy némelyikük a szagával elriasztja az ismételt betelepülésre készülő kártevőket. Önmagukban csak folyamatos permetezéssel vinnék el a molyokat. A piretroidok közé tartozik a Karate 2,5 WG, a Karate Zeon 5 CS, a Kaiso Garden, Sherpa 100 EC, Decis, stb.

Ne feledkezzünk meg a felszívódó Mospilan 20 SP (SG)-ről sem, erre is alapozhatjuk a technológiánkat.  Ez utóbbival a lárvák kelésének a kezdetét kell megcéloznunk, tehát a molyfaj rajzásának az intenzív beindulása után 7-10 nappal kell elvégeznünk a permetezést. (Korábban a Bi 58 EC-t használtuk hasonló időzítéssel.)

A fiatal lárvákat megcélozva permetezhetünk a bio rovarölő Dipellel (Dipel ES, Dipel DF)-sel. A hernyónak ennie kell ebből a baktérium spórákat tartalmazó készítményből. Fél óra múlva már leáll a táplálkozása, 2-5 nap múlva elpusztul. Bioszerek, az élelmezésegészségügyi-várakozási idejük csupán 1 nap.

Tehát a feromoncsapdák mérési eredményeire mindenki támaszkodhat. De míg a tojásölő hatással is rendelkező készítményt vásárló kertbarát először a rajzás elején illetve a csúcson, addig pl. a Mospilan 20 SP (SG)-t vagy a Dipelthasználó, a rajzáscsúcs után 7-10 nappal, a hernyók megjelenésekor permetezzen. Ekkor tudja elcsípni a hernyók nagy részét. A később kelő lárvák ellen ezekkel a szerekkel is ismételni kell.

 

► Amint a táblázatunk is bizonyítja, néhol – a legyek számára kedvezőtlen időjárás ellenére - ugrásszerűen megnőtt a sárgalapra ragadt cseresznyelegyek száma, már mindenképpen védekezni kell, lásd a 9. felhívást. Hasonlóan tobzódnak a levéltetvek is, a technológiáról lásd a 10. felhívást.

 

► Pandúr Ferenc kertbarát évek óta küzd az aranyos rózsabogárral. Befurakodásukkal, rágásukkal 100%-os kárt is okoztak már az érésben lévő gyümölcseiben. Amint a harmadik fotó is bizonyítja, a szomszédja már most is több mint százat szedett le a fenyőjéről. Sajnos egyetlen permetezéssel nem lehet távol tartani őket, folyamatos a betelepedésük. Gyakran augusztusig is eltart a rajzásuk, tájékoztatott dr. Pénzes Béla. Állandóan résen kell lenni! Jól tette, hogy Csalomon csapdát vásárolt. Ezzel elcsípheti a betelepedésüket, időben permetezhet ellenük.

 

► A sasadi fénycsapda is gyűjtötte a gyümölcsmolyok nagy részét, egy az almában károsító aknázómoly fajt és a felkiáltójeles bagolylepkét. Lassan megérkeznek a bagolylepkék, a zöldségesek is nézzék meg az ágyásaikat. Az áttelelt barkók, hernyók után már rajzanak az idei kártevők is.

 

► A szélsőséges időjárás, a sok eső megnehezítette a növények tápanyagfelvételét. Sok vashiányos sárgulást látok a kertekben. Lombtrágyákkal egészítsék ki a permetlevet. A sárga levelű, vékony bőrszövetű növényeknél a perzselés elkerülése miatt, inkább az alsó dózissal dolgozzanak.

 

Gombák, rovarok 3

A tavaszi indulásukhoz képest, lecsendesedtek a károsítók. Az elmúlt héten már nem rágtak ismeretlen mintázatú hernyók, nem indult fertőzési hullám egy ritkán látott gombától, baktériumtól. De az esős, viharos napok még így is fokozott figyelmet követelnek, nem lazíthatnak a kertészek. A területileg is nagy változatosságot mutató időjárás miatt nagy különbséget látok még egy kerten belül, a növények között. Nehéz mindenkire érvényes szaktanácsot adni. Semmi sem pótolja a gazda szemét, tapasztalatát.

 

A képen egymástól néhány méterre álló, egyszerre ültetett két diófa leveleit láthatják. Az egyik fán a dió nemezes gubacsatkájának kismértékű károsítását, míg a másikon a szemölcsös gubacsatkájának sokkal erősebb kártételét láthatják. (A továbbra is terjedő gnomóniáról az előző, míg az atkákról a 7. felhívásban írtam.)

 

 

 

  rozsdák.jpg

 

 ► Már minden gyümölcsön megtalálható a monília fertőzése, néhol felerősödtek a csonthéjasok levélbetegségei is. A 11. felhívásban felsoroltam a készítményeket és ugyanitt már az almatermésűek varasodására is utaltam, a bevethető gombaölőkkel egyetemben. (Lásd még a 8. felhívást.) Tegnap, Starking fajta levelein, a különböző szintű fertőzéseket fényképeztem. A gyümölcsök még egészségesek voltak, de azonnali permetezést javasoltam. A varas foltokkal pettyezett, később kirepedő alma és körtegyümölcsök nem piacosak és nem is tárolhatók. A nagy diónyi gyümölcsök már akár rézzel is kezelhetők, a rézérzékenység figyelembe vételével. Erre most különösen figyeljenek, mert a szelektől, esőktől sérülhetett a kis gyümölcsök felülete, viaszrétege.

Nem lehet megfeledkezni a lisztharmatról sem. Minden kertben találkozhatunk valamelyik fajával. Szőlőn, almatermésűeken, bogyósokon, őszibarackon, dísznövényeken, zöldségféléken és gyomokon. Lásd a 8. felhívást. Napfénymentes időben és 20-25 Calatt már a kéntartalmú kontakt készítmények is használhatók, ld. a

6. felhívást. A perzselési veszély itt is fennáll pl. a Golden almafajtáknál.

► Az idei tél és a tavasz különösen kedvezett a rozsdagombáknak. Országosan és óriási fertőzéssel indított a búzában a sárgarozsda, a körte rozsdájáról már én is írtam az előző levelemben. A vadrózsa bokrok is sárgállanak a rózsarozsda nyári spóráitól. A beteg virágokból már nem lesz csipkebogyó. A kerti rózsáink levelein is megjelent, a lisztharmatok rokonságába tartozó diplokarponos levélfoltosságával egyetemben.

 

A sötét foltok széle néha csipkézett, ezért népiesen csillagpenésznek is hívják ezt a betegséget. Ez utóbbi betegségre kénnel vagy felszívódó szerekkel védekezzenek pl. Topáz 100 EC, Amistar, stb. A „Saprol rózsa gombabetegségek elleni szer” a rozsda és a lisztharmat ellen is engedélyezett, és felszívódó. Az őszi lomb megsemmisítése, majd a rezes lemosás is ajánlatos lesz.

► A budapesti fénycsapdában megjelentek az 1-2 cm-es, barna-fekete pattanóbogarak. Ahol megtalálták a tavaszi ásásnál vagy korábban gondot okoztak a lárváik, a 3 pár lábú, hengeres, kemény testű sárgás-barna drótférgek pl. krumpliban, répában, paradicsomban, ott most lehet a szülők ellen védekezni. A rövid „várakozási” idejű piretroidokkal (10. felhívás) elcsíphetjük a rajzó és párzásra készülő bogarakat.

► A legtöbb helyen elvirágzott a szőlő. Erősen lisztharmatos és a peronoszpóra olajfoltjait mutató levelekkel is találkoztam az elmúlt héten. A helyszíntől, a fajtától és az eddigi védekezésektől függően változott a fertőzés nagysága. A leveleken megjelenő lisztharmat átterjedhet a fürtökre, hasonlóan az olajfoltokon kiverődő penészgyep nyári spórái is elindíthatják a fürtfertőzést. A harmadik fotón, a középső peronoszpórás levelet fényképeztem ismételten, áteső fényben. Így érthetjük meg, hogy miért hívják olajfoltnak az induló fertőzést.

 

A fürtök 2-3 nap alatt akár a duplájára is hízhatnak, tehát felhígulnak a már korábban kijuttatott felszívódó szerek, kevésbé védenek. A lehulló „virágsapkák” helyén is szabaddá válik az út a kórokozók számára, hiszen itt már a kontakt gombaölők sem védenek. Permetezést javaslok, meg kell tisztítani a leveleket! Az elvirágzás után ismét jöhetnek a rezek és a kenek is. A várható esők miatt, használjanak felszívódókat is. Technológiát lásd a 13. felhívás és a 9. felhívást. (A harmadik gomba, a szürkepenész még nem fenyeget, de a fürtzáródás előtt, megelőzésképpen érdemes lesz permetezni. Erről majd később.)

 

 

 

  szölő.jpg

 

 

 

► 2013 augusztusában Magyarországon is megtalálták a szőlő rettegett betegségét, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmáját (rövidítése: FD). A fertőzés következtében a terméshozamok akár 50%-kal is csökkenhetnek, és néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak az ültetvények. (Sokan második filoxéravészről beszélnek!) A fertőzést mutató tőkéket már nem lehet meggyógyítani, gyakorlatilag vírusnak kell felfogni a fitoplazmát. Egyedül a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) irtásával védekezhetünk ellene. Országos felderítéssel, jogszabályokkal, a technológia kidolgozásával próbálják útját állni a betegségnek. Sok képet találnak a beteg növényekről a www.zsigogyorgy.hu oldalon, ahova feltehettem Szőnyegi Sándor előadását. Elérhető a címoldalról, a „karantén károsítók, 2013” címre kattintva. Figyelmükbe ajánlom a szőlő fitoplazmás betegségeiről szóló www.scaphoideus.weebly.com honlapot is.

 

Az Önök segítségére is szükségünk van! Ahol tünetgyanús tőkékkel találkoznak, jelezzék a legközelebbi növényorvosnak a www.magyarnovenyorvos.hu címre vagy a Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának.

 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának a felhívását mellékelem, mely sok egyéb információval együtt megtalálható a www.nebih.gov.hu oldalon is.

 

A melegtől felgyorsult a gyümölcsmolyok rajzása. Érdemes megnézni a táblázatot. A 12 .felhívásban közölt módszerek (kitinszintézis-gátlás vagy a kikelő lárvák elleni védekezés) és szerek közül választhatnak.

 

► Az almamoly hernyói a gyümölcsből kimászva a fa kéregrepedéseiben bábozódnak, innen indul a második nemzedék rajzása. Érdemes már most hullámpapír öveket kötni a fák törzsére. Tetszeni fog a hernyóknak! Hetenként cseréljék, és égessék el a leszedett, hernyókkal és gubókkal teli öveket.

► A szélsőséges időjárás miatt, az őszibarack, a szőlő, de még sok növényünk is táphiánnyal küzd. Meszes talajon nehezen felvehető a vas, de más mikroelemek hiányától is sárgulhatnak a levelek. Tegyenek komplex lombtrágyát a permetlébe. A szőlő kocsánybénulása miatt, jó lenne, ha bórt is tartalmazna a készítmény!

Gombák, rovarok 4

 

Esik az eső, süt a Nap, 5-10 C0 fokot is ugrál a napi hőmérséklet, miközben viharos szelek tépázzák a gyümölcsöket és a lombot. Az idén nem lehet kihagyni a permetezéseket, sőt sűrűbb fordulókat javaslok.

 

A szüret előtt az élelmezésegészségügyi-várakozási időkre és a megnövekedett perzselési veszélyre is figyelnünk kell. A sérült bőrszövetű és a csapadéktól leázott, hiányos viaszrétegű gyümölcsöknél, a kénnel és a rézzel, az eddigieknél is nagyobb óvatossággal kell eljárni! A védekezésekről már bőségesen írtam a korábbi levelekben.

 

 

 

A letermett cseresznyét, meggyet, őszibarackot és kajszit se hagyják magára! Az időjárás kedvez az őszibarack lisztharmatának és a csonthéjasok levélbetegségeinek is. Több gyümölcsfajnál most alakulnak ki a következő évi termőrügyek. A szüret utáni zöldmunkákkal, permetezéssel már a jövő évi termésért dolgozunk!

 

 

 

► Ahol krumplit termesztenek, ott biztosan ismerik a legfőbb kártevőjét, a burgonyabogarat. Korábban már többször írtam a bonyolult biológiájáról (ld. a tavalyi 9. felhívást). A két nemzedéke egybefolyik, egyszerre találkozhatunk a tojással, a lárvával és az imágóval is, sőt előfordulhat, hogy az anya és a lánya egyszerre, egymás mellett petézik. Az Actara II. kategóriába sorolása után jelenleg a következő III.kategóriások engedélyezettek: a „Mospilanok”és a „bioszer” Novodor FC melynek az előírt felhasználás esetén nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. (A szerjegyzékben található jelölése „nk”, azaz nincs korlátozva.) Az Axoris rovarölő permet és öntözőszer, melyet még dísznövények beöntözésére is használhatjuk. (A Match 050 EC már csak zárt térben engedélyezett.) Nagyon kicsi a választék! Ez azért is aggasztó, mert gyorsan megszokják a rovarölő szereket, de ennél a szűkös kínálatnál nem tudunk váltani! Különben sem tudnánk egyetlen permetezéssel elintézni őket, együtt él az összes fejlődési alakja. Minden más lehetőséget is meg kell ragadnunk: a talajban telelő egyedek miatt a vetésváltással, az egyenletes kelés biztosításával, a táplálékul szolgáló gyomok irtásával, a padlizsántövek csalogató hatásával és a tojáscsomók, lárvák összegyűjtésével is küzdhetünk a kolorádóbogár ellen.

 

 

 

► Zöldségféléken, dísznövényeken és újabban az utcai fákon, bokrokon is nagy gondot okoznak a liszteskék.

 

Hivatalosan üvegházi molytetűnek hívják, mert az üvegházakban, lakásokban kezdte a hazai pályafutását.

 

Szívásától a levelek sárgulnak, váladékától a mézharmattól fényesen ragadósak lesznek. Később a betelepedő gombáktól feketednek, lehullanak. Veszélyes vírusokat terjeszt!!! A krumplibogárhoz hasonlóan, ennél a kártevőnél sem hagyatkozhatunk csak a vegyszerekre. Mivel sok gyomfajon megél, ezért a gyommentesítéssel kezdjük a védekezést és kerüljük a zöldségek fóliasátorhoz, lakáshoz közeli ültetését, ugyanis széllel, szellőztetéssel is terjedhet. Behurcolhatjuk a fertőzött szaporítóanyaggal, de megbújhat az elhalt növényi maradványokon, ruhánkon és a szerszámokon is. Tehát az üvegház, téli betároló helyiség „fertőtlenítése”, tisztántartása alapvető higiéniai követelmény. A ragacsos sárgalapok jól jelzik, sőt gyérítik is a kártevőt. Az első egyedek felragadása után el kell kezdenünk a permetezést.

 

Vegyszeresen főleg a mozgó, fiatal lárvákat és a kifejlett, ivarérett szárnyas imágókat tudjuk elpusztítani. Az idősebb lárvák nem mozognak, viaszbölcsőben fejlődnek. Hasonlóak a bábokhoz, ekkor már nagyon ellenállóak a vegyszereknek. Ezeket megtalálhatják a levelek fonákján, apró cseppekhez, lapos tojásokhoz hasonlítanak. Nagyon szapora, akár 30-70 nap alatt is kialakulhat egy teljes generáció és 10-14 nemzedéke is lehet egy évben. Tehát sűrűn, erős fertőzésnél akár 3-4 naponta ismételni kell a permetezést. Váltogassák a rovarölőket, gyorsan megszokja a szereket, ellenállóvá válik. Az Actara itt is hiányzik. Most a Chess-szel lehet blokkolni az induló fertőzést, mely, Plenum néven is kapható. Engedélyezettek még a „Mospilanok” (beöntözésre is) és a Sanmite 20 WP. Néhány piretroid is bevethető: pl. Cyperkill 25 EC, Centris 250 EC, Kaiso Garden, stb. A káposztaféléken feltétlenül adagoljunk nedvesítő szert is.

 

„Bioszerek” hajtatott kultúrákban pl. a Koppert fürkészdarázs, a Naturalis-L és a Neem Azal-T/S, mely a trópusi Neem fa kivonatából készül és felszívódó rovarölő. A káliszappan hatóanyagú szerek gyakori használatával is gyéríthetjük, összetapasztja a szárnyait: Biosol és Biosect készítmények, stb.

 

 

 

A dísznövényeken is gondot okozhat. Kiváló, ámde II. kategóriás Vertimec 1,8 EC hatóanyagát már néhány „szabadforgalmú” készítményben is megtalálhatják: Fazilo, Axoris termékek. Ezek többségét permetezve és beöntözve is ki lehet juttatni. A pajzs és a levéltetveket is szépen viszik. (Kényelmes, praktikus, sőt környezetkímélő eljárás a belocsolás, de csak a szabadba kivitt növényeknél alkalmazzák. Így megakadályozhatjuk az kipárolgásból eredő estleges mérgezéseket. A szer elcsorgása miatt tegyünk a cserepek alá tálat.) Próbálkozhatnak aeroszolokkal is pl. egyes Careo készítmények.

 

 

 

  hernyók.jpg

 

► Már korábban fotóztam a szilvalevelek vörösfoltosságának a tüneteit. A kezdődő világosabb középső folt mellett a vörösebb, idősebb fertőzés nyomait is láthatják, a baloldali levél szélén és a jobb oldali fonákján. Számos rézkészítmény és a rézpótló mankoceb hatóanyagúak (lásd a 3. felhívást) engedélyezettek ellene.

 

► A budapesti fénycsapdában a puszpángokat tarrá rágó puszpángmolyt, bagolylepkéket és a gyümölcsmolyokat is begyűjtjük reggelente. A félbevágott útszéli almában fejlett almamoly lárvát találtam, már 10 napja is. Ez a hernyó talán már bábozódna pl. a törzs kéregrepedésében. Ugyanakkor a moly lepkéi is rajzanak, párzanak. Nem válik el élesen egymástól a két nemzedék. Hasonló a helyzet a szilvamolynál , a keleti gyümölcsmolynál és a kéregmolynál is. Érdemes megnézni a fogási táblázatot. A 12. felhívásban ismertettem a molyok elleni technológiát.

 

► Ugyanakkor fényképeztem a birs diplokarponos betegségének kezdődő tüneteit is. Ezt már permetezném, őszig akár teljes lombhullást is okozhat a gomba (réz, mankoceb).

 

► Sok gazda nem is kezdett hozzá az aratáshoz. Mindent megzabáltak a mezei pockok. Egyes becslések, 500 ezer tonna gabona kieséséről szólnak. Az enyhe tél nem tizedelte meg őket, felszaporodtak. Már a mezőre kijáró házimacskák is hordják haza az egérhez hasonló, de annál rövidebb: csak 3-4 cm-es farkú, barnás színű mezei pockokat. Vajon elözönlik-e a házikerteket a tarlók felszántása után, a fészkükből kiforgatott rágcsálók? Irtására egyedül az Arvalin-LR engedélyezett a III. kategóriások közül. Csak lakott területen kívül, 2-3 szem/járat felhasználásával. A kalcium-karbid tartalmú Delu pocokriasztónak, 5-6 g/ lakott járat az előírt dózisa.

 

Az egyszerre nagyobb területen elvégzett védekezésnek lenne csak eredménye. Ez és a szűkös szerválaszték nehezítette idén a szántóföldi kollégák dolgát is. A háziegér és a patkány irtására szolgáló, növényvédő szernek nem minősülő irtószerek (pépek, paszták, granulátumok, szemes csalétkek) és a csapdák távol tudnák tartani a kertjeinktől? Aki korábban, már tapasztalatot szerzett ezekkel a termékekkel, kérem, írja meg! Közzé teszem.

 

 

Dr. Mikóczy Nárcisztól ismét szőlős levelet kaptam. Köszönöm! Az idei lisztharmat járvánnyal kapcsolatban, felhívja a figyelmet az erős hajtásnövekedésre, és a sürgősen elvégzendő zöldmunkákra, a szellős fürtzóna kialakítása érdekében. A gyommentes sorközöknek is nagy szerepe lehet a bogyófertőzések megakadályozásában. A továbbiakban idézek a leveléből: Növényvédelem: - rövidített permetezési fordulókat iktassunk be (10 nap), - felszívódó és kombinációkat alkalmazzunk, - kerüljük a dóziscsökkentést, sőt, az engedélyezett felső dózisokkal dolgozzunk, - váltsunk minden kezelésnél hatóanyagot”. „Továbbra is rendkívül fontosnak tartom a pontos és alapos ültetvényszemléket, hiszen egy-egy táblán belül is lehetnek eltérések.” Eddig 6 permetezést javasoltak, most a fürtök megvédésére összpontosítanak. (Önök is nézzék át a tőkéiket! Nem engedhetjük be a fürtbe a gombát! A házikertes technológiát lásd a 11., 13. és a 14. felhívásunkat.)

Üdvözlettel:                                                             Zsigó György, NMNK        

 

A szaktanácsokat Zsigó György okleveles agrármérnök, növényvédő mérnök és talajtani szakmérnök adta.

http://www.zsigogyorgy.hu/


facebookemail